Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: a rezsim válsága.
Nem várom, hogy Magyar Péter a liberális demokrácia helyreállításának bajnoka lesz, de attól sem félek, hogy Orbán Viktor után újra diktatúrába rántja az országot – mondja Kis János filozófus, a rendszerváltó ellenzék vezető alakja. Szerinte most az a kérdés, hogy megpuccsolhatja-e a 2026-os választásokat a Fidesz vezetője.
Elon Musknak már a puszta ténykedése is jogellenes, a Trump–Zelenszkij-találkozón kialakult vita pedig elkerülhetetlen volt – mondta Kis János filozófus a Magyar Narancsnak adott kétrészes interjúban, amelyben egy esetleges magyarországi kormányváltás forgatókönyveit vette sorra.
Miközben várják a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának döntését, Karsai Dániel öccse népszavazást kezdeményezett az eutanáziával kapcsolatban, mert a kormány hajthatatlan. A HVG-n november végén vitasorozat indult, amelyben jogászok, orvosok mellett Beer Miklós nyugalmazott püspök, Csányi Vilmos etológus, illetve Visky András és Tompa Andrea írók mondták el véleményüket.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten Karsai Dániel ügyét vizsgálja Kis János filozófus szemmel, és Geert Wilders koalíciós partnert keres.
A Karsai kontra Magyar Állam per végső soron arról a kérdésről szól: rákényszerítheti-e az állam a polgárait, hogy az övékétől különböző hit, világnézet, életfelfogás parancsainak vessék alá magukat. Kis János filozófus esszéje.
Kis Jánost a bátorsága tette filozófussá és politikussá, vállalni akarta a kihívást az eszével is, meg a mindennapjaival is. Egyszerű okból: az erkölcsi integritás boldogságszükséglete volt bármelyik korszakában. Vélemény.
Gyűlölöm, megvetem Orbán rendszerét, de ennek ellenére kénytelen vagyok elismerni, hogy jogszerűen jött létre és működik, írja szerzőnk. Vélemény.
A negyedik köztársaságnak csak azután lesz végleges alkotmánya, hogy a Fidesz sorozatos vereségek után szétmállik – írja Kis János. Hogy ez a pillanat ne vesszen a messzi jövőbe, az szerinte az ellenzék önmérsékletén múlik.
Hogyan és mikor lehet semmissé tenni az önkényuralom alaptörvényét? Kis János filozófus szerint a kibontakozó jogi vita valójában politikai kérdést takar. Egy új rendszerváltás eséllyel kecsegtető menete szerinte az, hogy a várhatóan szűk többséggel megnyert választás után a demokratikus kormány a jelenlegi keretek közt kezdi el a rendszer visszabontását, így szerezve elsöprő támogatást az Orbánnal és híveivel szembeni szakítópróbához.
A filozófus-politikus Kis János minap megjelent terjedelmes életútinterjújában sokszor említi Csoóri Sándort, akinek 1990-ben botrányt kavaró írását elítéli, de a költő-politikus korábbi, pozitívnak tartott közéleti szerepét utólagosan nem értékeli át.
Az SZDSZ első elnöke a rendszerváltás idején kategorikusan kijelentette, hogy nem lesz profi politikus, de még sokáig a párt befolyásos személyisége maradt. A HVG 1989 augusztusában készített vele portréinterjút, ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Két anakronizmus vagy valami más? Csizmadia Ervin fontosnak tartotta elővenni Kis János 2013-ban írt történelmi tablóját a Fideszről és az MSZP-ről.
A post-truth korában a politológia nagy kérdése, hogy demokráciák-e még azok a rendszerek, amelyeket az elmúlt évtizedekben demokráciákként könyveltünk el. Ha igen, átmentek-e valamilyen változáson, ha nem, miért nem – illetve akkor milyen berendezkedésű az adott ország. Igaz ez a fogalmi útelágazódás Magyarországra is, különösen a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Ugyanis Orbán maga sem liberális demokráciaként határozza meg rendszerét. De az akkor micsoda?
A liberalizmus és a demokrácia két, egymástól független érték, vagy az utóbbi az előbbiből következik? Ez merőben elméleti kérdésnek tűnt két évtizede, amikor Kis János elemezte. Ma, a filozófus legújabb tanulmányának megjelenése idején már tudjuk, hogy a probléma véresen gyakorlati.
Mi van akkor, amikor az alkotmányosságnak vége van? Ez a filozófus új könyvének egy fő kérdése. A kötetbemutatón Kis János mellett Enyedi Zsolt és Krekó Péter arról is vitatkozott, hogy Orbán Viktor Magyarországa autokrácia vagy hibrid rezsim. Az viszont biztos, válságban élünk.
Kis János filozófus, az SZDSZ alapító tagja és első elnöke, a CEU professzora a legfrissebb Politikatudományi Szemlébe írt tanulmányt „Demokráciából autokráciába – A rendszertipológia és az átmenet dinamikája” címmel. Azt állítja, már nem az a választások tétje, ki nyer, hanem az, hogy a kormánypárt legalább akkorát nyer-e, mint az előző alkalommal, vagy kevesebbet. Magyarország akkor is autokrácia, ha sebezhető. Kis János új fogalmat vezet be, autokratikus áttörésről beszél.
„Azt a csődtömeget, amit a politikai hatalom birtokosai felhalmoztak nekünk, nem csak fiatalként, hanem apaként és nagyapaként is vállunkon kell majd hordanunk. A jövőt felfaló politika ma is folytatódik.” Ezt mondta Orbán Viktor harminc évvel ezelőtt a Kossuth téren. Az akkori március 15-i megemlékezés a rendszerváltás fontos mozzanata volt.
Részletes, rendszerleíró esszét közöl Kis János filozófus, SZDSZ-alapító, benne az Orbán-rendszer bemutatása mellett az is, milyen lehet egy lehetséges ellenállás.
